Nos...
Akkor most számba venném azokat az ingereket, amiért megszületett a blogom....
Előzmények:
Az egész pénteken kezdődött... amikor is a tökéletességes barátnőmmel délben találkoztunk a kiállításon, majd céges kártyával (bocskösz) bementünk a fürdőszoba standot megvizslatni...
amikor végeztünk felhívtuk shakira hercegnőt és a tehetséges lányt, hogy főzzenek nekünk egy kávét! tökéletes lánnyal elvágtattunk shakira hercegnőhöz, de a kapuban belénkfagyott minden szó, amikor megláttuk. sápadt volt és rosszkedvű, kérésére elkísértük a körzeti orvoshoz, aki azonnal az obsi (országos baleseti) kórházba küldte vakbélgyanúval (később fontos infó)...
felvágtattunk hozzá, a látogatásból pánikszerű összepakolás lett... majd taxi (hiába a sok reklám, egy darab telefonszám sem jutott eszünkbe, végül mégis jött Béla a sofőr), aki alig 20 perc alatt elnavigált minket a célhoz.
A kórházban
már a megérkezésünk pillanata emlékezetes volt... ugyanis a pigment hipertrófiában szenvedő 10 tagú család a lépcsőn "bazdmeg"olt...
tökéletes lány megjegyzése: "szép.... az épület...."
fellépcsőzünk a bejáratig, portás: "sárga széknél jobbra, aztán le" (AHA...) köszi ugyan sárga széket találtunk, de nemhogy lépcsőt, még ajtót sem a jobb oldalán...
néhány perc bolyongás után a következő feliratot találta tehetséges lány: "ha idáig eljutott, forduljon vissza, folyosón át a tolóajtón keresztül 3 lépcsőfok le, majd jobbra, aztán balra" --> tény ami tény hasonló útvonallal tényleg megtaláltuk a betegfelvételis ablakot... bár azt hozzá kell tenni, hogy nem a lap segített nekünk, sőt nem is az, hogy a portás újra megkérdezésére kapott "má' mondtam, hogy sárga széknél jobbra le" inteligens válasza.
a kartonozós hölgy rendkívül víg kedélyállapotban lehetett, ugyanis amikor shkira hercegnő azt mondta, hogy "vakbélgyanúval küldtek be" a pult mögül póker arccal a következő kérdés: "és milye fáj?"
a következő listát készítettük ottlétünk alatt:
- a penész egye ki a szádat baszdmeg, itt má' vóóótam (majd nem sokkal később)
- mingyá elönti az agyamat a szar baszdmeg! (szólt egy friss diplomás, ápolt, és alkoholszag mentes úriember)
- biciklizett oszt mittudomén (pontosította a betegfelvételis hölgynek egy aggodó anyuka)
- nincs nekem erre időm baszdmeg (mert amúgy az ott lévők min. 95 % azért ült a váróteremben, mert péntek délután semmi már programjuk nem akadt)
- jó a szíííjjjad baszdmeg (említette meg a biztos úr, miközben kimentünk némi oxigént venni magunkhoz...)
- nem tujjátok hun a itt a fijú vécé? (nos itt a fiatalember orgánuma volt a mókás)
(nem sokkal később visszatértek:
- akko mi most ádmegyünk ide a túlfolyosóra!
- hol a itt a kijárat?
- itt! (mutatjuk víg kedélyállapotban)
- de mi ott akarunk kimenni ahol bejöttünk!
- jézusom! ez egy mikrofon bazdmeg!
- adjon nekem egy TAJ kártyát!
- másik oldal CSÓKOLOM! (no comment)
orvos nekünk:
- bocsánat, de el akarok menni! (egy fekvőbeteg tolása közben)
- na azt megnézem! (a másik orvos, bíztatóan)
egy hölgy már 5-6 perce panaszkodik az orvosnak, hogy ő tulajdonképpen miért is van itt... mire az orvos:
- ez minden problémája?
- igen...
- és van valami ötlete?
hölgy:
- doktor úr! dél óta itt vagyok...
- drágám hidd el, hogy ne haragudjon, de itt vagyok reggel 8 óta robotolok és elláttam 50 beteget, nem virágot ültettem, nem pingpong meccsen voltam, holnap reggel 8ig vagyok. nem maga a legfontosabb, nézze meg, üljön le!
férfi:
- elnézést doktor úr!
- Uram! tudja oda mit tettek be?! egy embert aki mindjárt meg fog halni! (az illető hozzátartozói 3 méteres körzetben ott voltak)
és a kedvenc:
- önnek mi sérült?
- vakbélgyanúval küldtek be...
- akkor semmi gond, üljön le! (köszi)
végül 3/4 9 körül mi már eljöttünk, nem bírtuk tovább sem a látványt, sem a többi körülményt... shakira öccse váltott minket...
a jól megérdemelt sörünket a jászain akartuk fogyasztani, ahol "keresd a zászlót" játékot űző alig 200 emberbe botlottunk... megtudtuk, hogy a negyedikkoztarsasag.hu -n minden infó le van írva....
hál' istennek 22:30kor moziba voltam hivatalos (ami gyakorlatilag az események végét jelentette), legalább a film jó volt, azután pedig már csak haza kellett érni egy átlagos nap után...
ami kimaradt és nem kaptunk rá kielégítő választ: mi az a KÁNY SZÁM? (744)
Akkor most számba venném azokat az ingereket, amiért megszületett a blogom....
Előzmények:
Az egész pénteken kezdődött... amikor is a tökéletességes barátnőmmel délben találkoztunk a kiállításon, majd céges kártyával (bocskösz) bementünk a fürdőszoba standot megvizslatni...
amikor végeztünk felhívtuk shakira hercegnőt és a tehetséges lányt, hogy főzzenek nekünk egy kávét! tökéletes lánnyal elvágtattunk shakira hercegnőhöz, de a kapuban belénkfagyott minden szó, amikor megláttuk. sápadt volt és rosszkedvű, kérésére elkísértük a körzeti orvoshoz, aki azonnal az obsi (országos baleseti) kórházba küldte vakbélgyanúval (később fontos infó)...
felvágtattunk hozzá, a látogatásból pánikszerű összepakolás lett... majd taxi (hiába a sok reklám, egy darab telefonszám sem jutott eszünkbe, végül mégis jött Béla a sofőr), aki alig 20 perc alatt elnavigált minket a célhoz.
A kórházban
már a megérkezésünk pillanata emlékezetes volt... ugyanis a pigment hipertrófiában szenvedő 10 tagú család a lépcsőn "bazdmeg"olt...
tökéletes lány megjegyzése: "szép.... az épület...."
fellépcsőzünk a bejáratig, portás: "sárga széknél jobbra, aztán le" (AHA...) köszi ugyan sárga széket találtunk, de nemhogy lépcsőt, még ajtót sem a jobb oldalán...
néhány perc bolyongás után a következő feliratot találta tehetséges lány: "ha idáig eljutott, forduljon vissza, folyosón át a tolóajtón keresztül 3 lépcsőfok le, majd jobbra, aztán balra" --> tény ami tény hasonló útvonallal tényleg megtaláltuk a betegfelvételis ablakot... bár azt hozzá kell tenni, hogy nem a lap segített nekünk, sőt nem is az, hogy a portás újra megkérdezésére kapott "má' mondtam, hogy sárga széknél jobbra le" inteligens válasza.
a kartonozós hölgy rendkívül víg kedélyállapotban lehetett, ugyanis amikor shkira hercegnő azt mondta, hogy "vakbélgyanúval küldtek be" a pult mögül póker arccal a következő kérdés: "és milye fáj?"
a következő listát készítettük ottlétünk alatt:
- a penész egye ki a szádat baszdmeg, itt má' vóóótam (majd nem sokkal később)
- mingyá elönti az agyamat a szar baszdmeg! (szólt egy friss diplomás, ápolt, és alkoholszag mentes úriember)
- biciklizett oszt mittudomén (pontosította a betegfelvételis hölgynek egy aggodó anyuka)
- nincs nekem erre időm baszdmeg (mert amúgy az ott lévők min. 95 % azért ült a váróteremben, mert péntek délután semmi már programjuk nem akadt)
- jó a szíííjjjad baszdmeg (említette meg a biztos úr, miközben kimentünk némi oxigént venni magunkhoz...)
- nem tujjátok hun a itt a fijú vécé? (nos itt a fiatalember orgánuma volt a mókás)
(nem sokkal később visszatértek:
- akko mi most ádmegyünk ide a túlfolyosóra!
- hol a itt a kijárat?
- itt! (mutatjuk víg kedélyállapotban)
- de mi ott akarunk kimenni ahol bejöttünk!
- jézusom! ez egy mikrofon bazdmeg!
- adjon nekem egy TAJ kártyát!
- másik oldal CSÓKOLOM! (no comment)
orvos nekünk:
- bocsánat, de el akarok menni! (egy fekvőbeteg tolása közben)
- na azt megnézem! (a másik orvos, bíztatóan)
egy hölgy már 5-6 perce panaszkodik az orvosnak, hogy ő tulajdonképpen miért is van itt... mire az orvos:
- ez minden problémája?
- igen...
- és van valami ötlete?
hölgy:
- doktor úr! dél óta itt vagyok...
- drágám hidd el, hogy ne haragudjon, de itt vagyok reggel 8 óta robotolok és elláttam 50 beteget, nem virágot ültettem, nem pingpong meccsen voltam, holnap reggel 8ig vagyok. nem maga a legfontosabb, nézze meg, üljön le!
férfi:
- elnézést doktor úr!
- Uram! tudja oda mit tettek be?! egy embert aki mindjárt meg fog halni! (az illető hozzátartozói 3 méteres körzetben ott voltak)
és a kedvenc:
- önnek mi sérült?
- vakbélgyanúval küldtek be...
- akkor semmi gond, üljön le! (köszi)
végül 3/4 9 körül mi már eljöttünk, nem bírtuk tovább sem a látványt, sem a többi körülményt... shakira öccse váltott minket...
a jól megérdemelt sörünket a jászain akartuk fogyasztani, ahol "keresd a zászlót" játékot űző alig 200 emberbe botlottunk... megtudtuk, hogy a negyedikkoztarsasag.hu -n minden infó le van írva....
hál' istennek 22:30kor moziba voltam hivatalos (ami gyakorlatilag az események végét jelentette), legalább a film jó volt, azután pedig már csak haza kellett érni egy átlagos nap után...
ami kimaradt és nem kaptunk rá kielégítő választ: mi az a KÁNY SZÁM? (744)
